A Rómeó és Júlia történet a zeneirodalom egyik legtöbbet feldolgozott témája. Shakespeare halhatatlan drámájából született opera, nyitányfantázia, balett, film, több musical sőt anime is.
A témát viszonylag későn, a XIX. században fedezte fel magának a zenés színpad (Shakespeare tragédiájának ősbemutatója 1597 körül volt).
Olasz és francia romantikus szerzők (Bellini és Gounod) vitték színpadra először operáikban a témát. A bemutatókra Velencében illetve Párizsban került sor. Ezek a darabok nem tartoznak a túl gyakran játszott operák közé.
Csajkovszkij orosz zeneszerző első sikertelen alkotásai után, 29 évesen írt nyitányfantáziát a témára, amely meghozta számára a rég várt elismerést. (A nyitány az opera vagy balett bevezető zenéje, amely önmagában is teljes kompozíció, ezért nem csak operaszínpadon, hanem koncerttermekben is gyakran játsszák.)
Egyik leghíresebb zenés adaptációja Szergej Prokofjev balettzenéje, amelyet 1935-ben mutattak be a moszkvai Bolsoj színház megbízásából, a világhírű Kirov társulat előadásában.
Klasszikus filmes feldolgozása Franco Zeffirelli rendezése 1968-ból.
Leonardo DiCaprio egyik korai filmsikere az 1996-ban készült Rómeo + Júlia címszerepe, amelyért a legjobb férfialakítás díját kapta a Berlini filmfesztiválon. Baz Luhrman filmje a mai kaliforniai beach-környezetbe helyezi a sztorit.
Leonard Bernstein, amerikai zeneszerző és karmester klasszikus musicalben (West Side Story) eleveníti fel a történetet: itt az 50-es évek New York-i bandaháborúi adják a cselekmény keretét.