A Carmen Georges Bizet francia zeneszerző műve, amely a szerző életében méltatlanul elismerés nélkül maradt hazájában. A sors fintora, hogy csupán néhány hónappal Bizet halála után, a mű bécsi bemutatóján óriási sikert aratott, és azóta a világ operaszínpadainak szinte kötelező darabja. Témája – a csábító, könnyűvérű cigánylány szerelmi háromszöge és halála – formabontó és idegen volt a 19. század második felének párizsi közönsége számára.

Bizet operáját 1875-ben mutatta be a párizsi Opéra Comique. A mű stílusa az úgynevezett verizmus: az operaszínpad a 19. század végén leszámol az arisztokratikus vagy mítoszi hősökkel, és az egyszerű, alacsony sorból származó emberek életének drámáját ábrázolja. A verizmussal párosul a virtuóz énektechnika, a belcanto, amely a 19. századi olasz romantikus operában jelent meg és terjedt el Európában.  

Bizet korát megelőző, vizionárius alkotó volt, aki az életükben sikertelen, haláluk után elismert művészek sorát gazdagítja. A párizsi ősbemutató hűvös fogadtatása után csupán néhány hónappal a bécsi közönség álló ovációval fogadta az úttörő alkotást, amelynek pályája azóta is töretlenül ível. A Carmen magyarországi bemutatójára egy évvel később, 1876-ban került sor a budapesti Operaházban.

CSELEKMÉNY

Minden férfi a dohánygyári lányokról ábrándozik, de Carmen mindegyikükön túltesz szenvedélyes és öntörvényű természetével. Még a talpig becsületes Don José tizedest is képes megingatni, pedig már eljegyezte magát kedvesével, Micaelával. Carmen kihívóan egy rózsaszálat vet José felé. A következő jelenetben Carmen és egy másik lány összeszólalkoznak munka közben, és Carmen késsel megsebzi az egyik társnőjét. José kapja a parancsot, hogy vegye őrizetbe a lányt, de Carmen hízelgő szavakkal ráveszi Josét, hogy engedje szabadon. A tizedest megbabonázza a kacér cigánylány – ezért végül neki kell börtönbe kerülnie.

Közben a városba érkezik Escamillo, az ünnepelt torreádor, akivel hamarosan szerelmi háromszög alakul ki. Don José megtagadja a katonai szolgálatot Carmen kedvéért, és a hegyekbe menekül, egy csempészbandához csatlakozik. 

Escamillo bikaviadalán teljesedik be Carmen és José sorsa: amikor a dezertált katona rádöbben, hogy Carmen már a torreádort szereti, azt is megérti, hogy a lány csalóka szerelméért adta fel katonai karrierjét és jegyességét is korábbi szerelmével, Micaelával. Az elvakult és féltékeny José akkor szúrja le Carment egy kapualjban, amikor Ecamillo az arénában épp a bikának adja meg a kegyelemdöfést a tömeg éljenzésének közepette. 

• A Carmen óriási hatást gyakorolt a 20. század popkultúrájára. Egyik remek feldolgozása a spanyol rendező, Carlos Saura filmje, amely visszahelyezi a történetet eredeti közegébe, az andalúziai cigányzene és tánc, a flamenco világába.