Claude Debussy a zenei impresszionizmus úttörője, aki forradalmasította a klasszikus zenét lebegő harmóniáival és érzéki hangszíneivel. Zenekari művei, mint Egy faun délutánja vagy A tenger, a modern zene alapköveivé váltak, és a mai filmzene sem létezhetne a hatása nélkül úgy, ahogy ma ismerjük.

• Zenei lázadó volt – Debussy utálta, ha impresszionistának nevezték, pedig ma épp így ismerjük. Zenéjével szakított a hagyományos szabályokkal, és olyan hangzásokat teremtett, amilyeneket addig senki sem hallott.

• Botrányos szerelmi élete volt – Többször is megcsalta élettársait, egyik volt barátnője pedig miatta öngyilkosságot kísérelt meg, ami hatalmas botrányt kavart Párizsban.

• Imádta a macskákat – Debussy rajongott a macskákért, gyakran figyelte őket munka közben, és még zenei játékosságában is felfedezhető némi „macskás” könnyedség és elegancia.

• Egy festményből lett mestermű – Debussy A tenger (La Mer) című nagyzenekarra írt művét eredetileg a japán festő, Kacusika Hokuszai híres A nagy hullám Kanagavánál című alkotása ihlette. A zenemű olyan, mintha hullámokkal és széllel festené meg a tenger folyamatos mozgását. Debussy a darabot egy elegáns brit hotelben fejezte be, miközben szerelmi botrányai miatt menekült Párizsból. 

• Egy faun délutánja, a botrányba fulladt balettbemutató – A XX. század eleje a modern táncművészet botrányos időszaka volt, az sem volt ritka, hogy a nézők verekedésig fajuló vitákba keveredtek egymással. Debussy balettzenéjét, az Egy faun délutánját 1912-ben mutatták be a formabontó orosz koreográfus, Vaclav Nyizsinszkij érzékiségtől túlfűtött produkciójával, a közönség egy része szeméremsértőnek ítélte a látványt, és hangos bekiabálásokkal fejezte ki megbotránkozását.

„Mindig úgy érzem, hogy mi, zeneszerzők csupán hangszerek vagyunk, meglehetősen bonyolultak, az igaz, de mégiscsak hangszerek, amelyek a bennünk megszólaló harmóniákat adják vissza.”