XX. századi szovjet-orosz zeneszerző, az úgynevezett neoklasszicizmus egyik mesteri képviselője. Leghíresebbek balettzenéi, de nagyzenekari művei is zseniálisak, illetve gyerekkorától megszállott operarajongó is volt. Szimfonikus meséje, a Péter és a Farkas remek kiindulópont gyerekeknek a klasszikus zene megismerésére. Hatással volt Sting zenéjére is.

• Bár fiatalkorától sokat utazott és koncertkörutakon mutatkozott be Nyugat-Európában és Amerikában is, mégis visszatért a Szovjetunióba a legdurvább sztálini terror idején – részben politikai nyomás, részben személyes honvágya hatására.
• Bár a szovjet kultúrpolitika rendszeresen kritizálta "dekadens nyugat-barát" művészete miatt, és sokszor átírta műveit a cenzúra kedvéért, sikeresen őrizte meg saját hangját, így a kommunista diktatúra és a világ nagyközönsége egyaránt elismerte.
• Legjelentősebb darabjai közé tartozik a Rómeó és Júlia balettzene, de máig nagyon népszerű a Péter és a Farkas című szimfonikus meséje, amelynek számos filmes feldolgozása közül kiemelkedik Walt Disney 1946-ban készült animációja. Egy 2007-ben készült stop motion változat (r.: Suzie Templeton) pedig elnyerte az Oscar-díjat legjobb animációs rövidfilm kategóriában.

• Sting zenéjére nagy hatással volt az orosz neoklasszicizmus. A Russians című dala 1985-ben Prokofjev egyik zenekari szvitjének témáját dolgozza fel, és a hidegháború végének hangulatáról szól: