Későromantikus zeneszerző, akinek stílusában a hatalmas zenekari apparátus fenséges hatása keveredik a gyönyörű dallamok líraiságával. Zenéjét tudatosan kapcsolta össze  társművészetekkel, megihlették kora filozófusai, költői. Nem rokona a keringőkirály Johann Straussnak (305). Viszont ő írta a popkultúra leghíresebb másfél perces klasszikus zenéjét.

• Óriási formai és hangszerelő érzékkel megáldott zeneszerző zseni. Ám mivel még a II. világháború környékén is az előző századi romantika stílusában zenélt, sokan túlhaladottnak, elavultnak tartották – Igor Stravinsky (307-es szoba), (akinek botrányos bemutatóin esernyővel verték egymást a vitázó nézők az 1910-es évek Párizsában) pl. egyenesen "sziruposnak és hánytatónak"...
• Nagy hatással volt rá Nietzsche filozófiája, és Wagner zenéje – ezért tévesen nácinak skatulyázták, pedig kiállt a zsidó művészekért, aktívan dolgozott számos zsidó íróval és zenésszel, és komolytalannak tartotta az árja kultúrpolitikát.
• Liszt Ferenc hatására kedvelte meg és alkalmazta nagyon sokszor a szimfonikus költemény műfajt: ez a tipikusan romantikus forma feloldotta a klasszikus szimfónia formai szabályait (pl. nem tagolódik tételekre), és 1-1 adott téma köré építi a mondanivalót (pl. festmény, novella, természeti jelenség)
• Leghíresebb szimfonikus költeménye az Imigyen szóla Zarathustra – annak is az első másfél perce, amelyet Stanley Kubrick sci-fije, a 2001: Űrodüsszeia tett a popkultúra részévé: