Az európai barokk egyik legfontosabb, egyszersmind az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb hatású szerzője. Bach születésnapja minden évben március 21-én a művész zenéjének ünnepe: a világ számos városában szabadtéri koncertek, utcai flashmobok formájában idézik fel Bach zenéjének összetettségét, földöntúli nagyságát és egyben lenyűgöző, elegáns egyszerűségét.

• Johann Sebastian Bach a felvilágosodás korában élt, amikor olyan kortársai, mint Isaac Newton tudományos igénnyel kezdték feltérképzeni a világot. A tudós igény Bach zeneművészetében is jelen van, de a zenét az erősen vallásos lutheránus szerző mint az Istennek ajánlott áldozatot értelmezte. 
• Bach az úgynevezett fúga egyik legnagyobb mestere volt: a zene több olyan dallamból épül fel, amelyek önmagukban is zeneként értelmezhetőek, egyszerre játszva őket sokkal magasabb rendű és összetettebb zenei élményt adnak. 
• Rendkívül gazdag életművének egyik oka, hogy aktívan foglalkoztatott templomi zenész, orgonista és zeneszerző is volt (főként a lipcsei Tamás templom szerződésében), akinek feladatai közé tartozott, hogy minden vasárnapi istentiszteletre egy-egy új kantátát (templomi vallásos énekgyűjtemény) kellett komponálnia.
• Bach nem számított kimagasló zenésznek saját korában, és nem is volt különösebben ismert szűkebb hazáján, Szászországon kívül, aminek határait egész életében nem is lépte át. Talán feledésbe is merült volna, ha nem fedezi fel 100 évvel később újra egy másik kimagasló zenei géniusz, Felix Mendelssohn. Ezzel vette kezdetét a klasszikus zenének az a gyakorlata, hogy 100-200 éve elhunyt mesterek darabjait tartja műsoron (és háttérbe szoritja ezzel a kortárs zeneszerzőket).